udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45

Névmutató: Torgyán József

1994. július 19.

Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./

1994. augusztus 18.

A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./

1995. január 16.

A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./

1995. március 20.

Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./

1995. május 29.

A máj. 29-i romániai lapok beszámoltak az RMDSZ kongresszusáról. Az Adevarul szerint irredenta megnyilvánulások hangzottak el, az újságok elítélték Torgyán József kisgazdapárti elnök beszédét. A lapok a mérsékeltek radikalizálódását érzékelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1995. július 25.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke júl. 25-i sajtótájékoztatóján javasolta, hogy a magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény miatt rendeljék haza a nagykövetet Romániából és szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Pősze Lajos kifejtette, hogy egy amerikai érdekeltségű médiacég a magyarországi regionális és kábeltévé-hálózat teljes bekebelezésére törekszik. A társaság nevében eljáró 2002 Kft., amelyet Baló György képvisel, majd alacsonyabb áron jut műsoridőhöz, és nem zárható ki a politikai befolyásolás lehetősége sem. /Új Magyarország, júl. 26., Népszabadság, júl. 26./

1995. július 26.

A Magyarok Világszövetsége által júl. 27-re meghirdetett debreceni tiltakozó nagygyűlés nemcsak a külügyminisztérium, hanem a térség államai számára is "jogos aggodalom forrása", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Szélsőséges, nacionalista megnyilatkozásként értelmezte Mircea Geoana külügyi szóvivő Torgyán József kisgazdapárti elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fölvető állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 27./

1996. május 2.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./

1996. május 6.

Ion Donca budapesti román nagykövet megerősítette, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke levélben közölte: be akarja perelni Teodor Melescanu külügyminisztert, állítása szerint ugyanis Melescanu megsértette személyiségi jogait, amikor azt állította, hogy Torgyán valószínűleg román származású. Donca továbbította a levelet kormányának, Bukarestbe, de véleménye szerint ez az ügy nem árthat a két ország közötti viszonynak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1996. május 15.

Személyiségi jogaiban durván sértette az, hogy Melescanu külügyminiszter románnak nevezete és román nevet adott neki, nyilatkozta az Erdélyi Napló munkatársának, Simon Juditnak Torgyán József. A román bíróság előtt kér elégtételt, meghívja az emberjogi szervezetek képviselőit is, a bíróság előtt magyarul kíván szólni. Eckstein-Kovács Péter szerint Torgyán Józsefnek van jogalapja bírósághoz fordulni. Bencsik András, a Magyar Újságírók Szövetsége /MÚOSZ/ főtitkára szerint ez fölösleges politikai akció, szerinte ez nem tenne jót az erdélyi magyarságnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. augusztus 29.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./

1996. augusztus 29.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./

1997. szeptember 22.

Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

1998. április 6.

Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1998. május 26.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatása szerint Orbán Viktor jövendő kormánya az idő előtt megszakadt magyar-magyar párbeszédet intézményes formában kívánja folytatni. A tájékoztató szolgálat által kiadott közlemény szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a FIDESZ-MPP budapesti székházában máj. 25-én felkereste Orbán Viktor pártelnököt és gratulált a párt sikeréhez. Tőkés kifejezte meggyőződését, hogy ez a győzelem az igazi magyarországi rendszerváltozás folytatását jelenti. A választási fordulat szervesen beleillik a kelet- és közép-európai utódkommunista pártok bukásának folyamatába (például Lengyelország és Románia) - fejtette ki Tőkés László. Hangsúlyozza továbbá: a romániai magyarság abban érdekelt, hogy a mesterségesen késleltetett demokratikus átalakulások egész térségünkben, így Magyarországon is folytatódjanak. A kisebbségi kérdés, a határon túli magyarság helyzete megoldásának is ez az alapvető feltétele és biztosítéka - fűzte hozzá. A közlemény szerint Orbán Viktor köszönetet mondott az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a pártja választási sikeréhez nyújtott segítségért. A romániai magyarságtól Orbán bizalmat kért pártja és eljövendő kormánya iránt, mely az idő előtt megszakadt magyar-magyar párbeszédet intézményes formában folytatva az egész nemzet érdekeit kívánja képviselni. Ugyanazon a napon Tőkés László telefonon gratulált Torgyán József pártelnöknek a pártja által elért választási eredményekhez. /MTI/

1998. június 15.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztató szolgálatának közleménye szerint Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke jún. 12-én Budapesten baráti ebéden látta vendégül Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét. A találkozón Tőkés László elismerését fejezte ki az FKgP választási eredményeiért, különösképpen pedig a magyarországi jobbközép politikai erőknek a rendszerváltozás folytatását elősegítő választási győzelméhez való második fordulóbeli jelentős hozzájárulásáért. Torgyán megállapította, hogy a határon túli magyarság vonatkozásában az FKgP és a Fidesz-MPP között teljes az egyetértés. A találkozó résztvevőinek véleménye megegyezett az egyházaknak a nemzet életében és szolgálatában betöltött szerepét illetően, Tőkés kérdésére Torgyán külön is szólt pártjának erőteljes református hagyományairól. Egyetértettek továbbá abban, hogy a határon kívül rekedt magyarság pusztulásának megállítása érdekében folytatni szükséges és intézményes szintre kell emelni a magyar-magyar párbeszédet, amelynek legitim kiindulópontjául szolgálhat az előző kormány által is szentesített 1996-os kárpát-medencei magyar csúcstalálkozó. Torgyán József saját és a részvételükkel megalakuló kormány fokozott támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, megtartó egyházait, valamint a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállítására irányuló jogos küzdelmét. Tőkés Lászlóval megegyeztek abban, hogy az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozó szellemében keresik a további együttműködés lehetőségeit. A közeljövőben külön bizottságot hoznak létre a Független Kisgazdapártban, amely kijelöli azokat a teendőket, amelyek az erdélyi és anyaországi magyarság kapcsolatainak javításához szükségesek, közölte jún. 13-án az MTI-vel Bernáth Varga Balázs, az FKgP főtitkára a Tőkés-Torgyán találkozó után. A főtitkár elmondta, hogy eddig nem létezett élő kapcsolat pártja és Tőkés László között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

1998. november 26.

Nov. 26-án Romániába látogatott Bukarestben Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Bukarestben Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével a közép- és kelet-európai parasztpártok együttműködéséről folytatott megbeszélést. Torgyán József szerint rendkívül hasznos, tárgyszerű volt a találkozó, egyetértettek abban, hogy célszerű lenne megteremteni a közép-és kelet- európai parasztpártok erős együttműködését. Ennek érdekében az érintett pártok vezetői számára a magyar Független Kisgazdapárt Budapesten találkozót szervez. Torgyán József az RMDSZ bukaresti székházában megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ vezetőivel, minisztereivel. Erről a találkozóról Torgyán József elmondta, hogy az RMDSZ részéről megfogalmazták az új magyar polgári kormánnyal szembeni elvárásaikat, kifejtették, milyen területeken várnak konkrét segítséget, és az együttműködés mely formáit tartják hasznosnak. /Torgyán József Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1998. november 30.

Három napos romániai, pontosabban regáti látogatása során Torgyán József magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter elsősorban a közben menesztett román kollégával, Dinu Gavrilescu ex-tárcavezetővel folytatott több órás megbeszélést a két ország közötti együttműködés bővítésének, fejlesztésének lehetőségeiről, a kapcsolódó elképzelésekről. Torgyán József hangsúlyozta, hogy a magyar fél konkrét megoldásokra törekedett, azonban megállapodások nem születtek, a két tárcavezető gyakorlatilag semmit sem írt alá. - Mindkét ország érdekeit szolgáló témák kerültek terítékre: az EU-törekvésekben nyújtandó, illetve nyújtható magyar segítség, netán programegyeztetés, vegyes vállalkozások beindítása, elsősorban határokon átnyúló régiós elképzelésekben, biodízeltermelés beindítása, haltenyésztési együttműködés /víztározók kialakításával a magyar-román, illetve az ukrán-magyar határ mentén/, környezetvédő erdősávok létesítése, a fa közös feldolgozása, burgonyatermesztési közös kutatások /Brassó és Csíkszereda bevonásával/, feldolgozók és keményítőgyár beindítása, a konstancai kikötő fejlesztési terveibe való bekapcsolódás, hogy az Adriai-tenger után a magyar áruk a Fekete-tengeren is "kikötőhöz" jussanak. A magyar miniszter szerint a kutatásfejlesztés eredményeit is érdemes lenne megosztani, fokozni a szakképzési együttműködést, s a tavaly aláírt nagyszalontai megállapodást végre konkretizálni kellene, hogy szóba jöhessen a továbbfejlesztés is. Torgyán József hangsúlyozta: rendkívül eredményes volt a bukaresti tárgyalássorozat. A magyar minisztert a magyar gabonára kivetett román védővám kapcsán is faggatták, s ő beismerte: az nem veszélyezteti a magyar-román viszonyt, akkor sem, ha mindkét fél fenntartja álláspontját a CEFTA-egyezmény kapcsán, amit ez idáig csak Magyarország tartott be maradéktalanul. Romániai viszonylatban - vélekedett Torgyán József - áthidaló megoldásokat kell keresni, ám jó lenne, ha Romániában is tudatosulna, hogy minden nemzetközi szerződést, így a CEFTA-megállapodást is illik betartani. /Torgyán József Bukarestben. "Nem kell patikamérleggel mérni". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. február 9.

Radu Vasile miniszterelnök febr. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A kormányfőt több minisztere elkísérte útjára, köztük volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Radu Vasilével. "A magyar kormány tényként kezeli azt, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet" - jelentette ki Orbán Viktor. Radu Vasile megerősítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél rendszerességgel képzeli el. Magyarország Csíkszeredán szeretne új főkonzulátust nyitni, nyilatkozta Orbán Viktor. A magyar fél szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. Radu Vasilét és a román küldöttséget fogadta még Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve Áder János, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tárgyalása mellett magyar és román miniszterek is találkoztak. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vendége volt Traian Basescu román közlekedésügyi miniszter, akivel az autópálya mellett határátlépők megnyitásának ügyéről is tárgyaltak. Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezőgazdasági miniszter tárgyalásainak végeredménye az, hogy megállapodtak: a jövőben a felvetődő kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani. Torgyán szerint a vámemelés kérdése föl sem vetődött, s a románok is a kereskedelem fejlesztése mellett nyilatkoztak. Hámori József magyar és Ion Caramitru román művelődésügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a kulturális együttműködésről szóló tervet a bukaresti magyar Kulturális Hét keretében írják alá. Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségvédelmi miniszter felkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét. Ez alkalommal leszögezték: április folyamán a párt küldöttsége felkeresi Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2000. április 5.

A Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása a biharkeresztesi III. Határ Menti Kiállítás és Vásár előkészítésében vesz részt. A vásárt április 14-én délelőtt tíz órakor Torgyán József miniszter, az expó fővédnöke nyitja meg Biharkeresztesen. Az első napon A magyar-román határ menti gazdasági együttműködés aktuális kérdései címmel tartanak szemináriumot, majd a magyarországi és a romániai gazdakörök konferenciája kezdődik. A vásár idején bemutatkozik az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztálya. /Biharkeresztes: kétnapos határ menti vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék